Balázs Sudár Apr 21, 2009:

Igazad van Legyen ez. Még érthető is. (Szerintem.)

Katalin Szilárd Apr 21, 2009:

Gravitációs fomaöntés Szerintem tényleg ez lesz a legjobb, mert kiküszöbölöd a folyatás vs. süppedés problémáját.

Katalin Szilárd Apr 21, 2009:

Float nem folyatás, hanem úsztatás - ez biztos http://www.uvegesmuhely.hu/uvegrol

"A float üveg „úsztatott technológiával” készül. Az úsztatás során egy folyamatos üveg szalag lebeg az olvasztott ón felszínén. Korábban „húzott technológiával” állítottak elő síküveget."

http://www.eu.hu.sunguardglass.com/stellentdev/groups/sungua...

"Az 1932-ben alapított Guardian történetében az egyik legjelentősebb fejlesztésre 1970-ben került sor, amikor a vállalat ún. float (úsztatott / az üveget olvasztott ónon úsztatják) eljárással síküveg-gyártásba kezdett."

Judit Darnyik (asker) Apr 21, 2009:

Most már legalább azt is tudom, hogy mi a float fel akartam ezt is tenni kérdésként, de akkor maradhatunk a folyatásnál :-)

Judit Darnyik (asker) Apr 21, 2009:

Ez az egész olvadáspontosdi olyan szempontból játszik szerepet, hogy eredetileg az egyik üzemben olvasztják a kvarcot, azután szépen kihűtik, majd mikor megszilárdult, elszállítják 800 km-re egy másik üzembe, ahol újra felhevítik (mint tudjuk, nem az olvadáspont alá, hanem a lágyulási tartományba :-)), és ott formázzák. Nyilván ez a dupla hevítés nagy pazarlás, ezért azt írja a könyv, hogy a termelés átszervezésekor össze lehetne vonni a két műveletet, és az amúgy is forró üveget rögtön formázni, így egy hevítéssel kevesebbel meg lehetne úszni.

Janos Fazakas Apr 21, 2009:

melting point nix Csak egy a baj, az üvegnek nincs olvadáspontja, csak lágyulási tartománya.

Katalin Szilárd Apr 21, 2009:

Just below the melting point Én másképp képzelem el. Ha az üveg süpped vagy süllyed, akkor egyenetlen lesz, ha folyik/csepeg, akkor viszonylag sima. És itt ne feledjük: felülről nem használnak semmilyen nyomóformát. Jánosnak teljesen igaza van: az üvegnek nincs fix olvadáspontja, de ez a just below the melting point csak az jelentheti, hogy az az üveg bizony folyik, vagy legalábbis csepeg. A tészta és a süppedés az már az üveg jóval "olvadáspontja" alatti állapot lehet. A float glass az úsztatott üveg, a float arra vonatkozik, hogy az üveget olvasztott ónon úsztatják.
Lehet, hogy hagyni kellene gravitációs formaöntésnek.

Katalin Horváth McClure Apr 20, 2009:

A folyatás az a "float" Kati, amit idéztél: "A floatüveg gyártási technológia során a kb. 1100°C-os olvadt üveget folyamatosan folyatják a kemencéből egy nagyméretű ónfürdőbe." az pontos megfelelője a Judit szövegében szereplő első mondatnak, miszerint: "The first step is the glass float, a vast device in which silica is melted and floated on a reservoir of liquid tin. Sheets of glass are pulled off the float, cut into rectangular shapes, and carefully cooled." A folyatás a float megfelelője. A kérdés viszont nem ez, hanem a droop, amit a szöveg második része ír le: itt az egyszer már megszilárdult síküveget teszik újból képlékennyé, úgy, hogy felhevítik, de nem annyira, mint az első lépésben. Ha folyékonnyá hevítenék, akkor nem maradna meg a vastagsága, hanem az egész trutyi lefolyna a forma aljába, ahelyett, hogy annak a falaihoz simulva venné fel a formáját. A piskótatészta és a gyúrt almáspite tésztája közötti különbséget tudnám megint felhozni példának.

Katalin Szilárd Apr 20, 2009:

Folyt. festményben. A többszáz éves üvegtáblák hullámozódottnak tũnnek, olyan, mintha dimbes-dombos lenne a felszínük. Ez még egy régiség korát is segíthet megállapítani."<br><br>http://hvg.hu/Tudomany/20080625_uveg_kalapacs_repulo_bristol... szilárd a pohár<br>Ikozaéderes szerkezetű az üveg, egyszerre viselkedik folyadékként és szilárd halmazállapotúként, akár átlátszó, könnyed, de erős repülőgépet is lehetne belőle gyártani, fantáziálnak a Bristoli Egyetem kutatói a LiveScience értesülései szerint....<br><br>Bár ez nem ugyanaz az anyag, amit a Guardian-nel kapcsolatban írtam, de itt is a folyatni kifejezést használják: <br><br>http://www.baudocu.hu/11/company/22/74/72/product345897_11.h... floatüveg gyártási technológia során a kb. 1100°C-os olvadt üveget folyamatosan folyatják a kemencéből egy nagyméretű ónfürdőbe."<br><br>vagy http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/kemia/uveg.html<br... kemencét egy híd két vagy három részre osztja. Az egyik részbe, az olvasztókádba adagolják kézzel vagy géppel a keveréket, mely ott megolvad és a híd alatt átfolyik a munkakádb

Katalin Szilárd Apr 20, 2009:

Üveg: Szilárd vagy folyékony? http://fert.dyn.elte.hu/kerdoiv/

"Bár furcsának tũnhet, de az üveg valójában folyékony halmazállapotú. Ez hogyan lehetséges? Nem inkább egy törékeny, átlátszó szilárd anyag? Nem, ahogyan a delfin sem hal, az üveg sem szilárd. Ennek megértéséhez fontos tudni, hogy a folyékony anyagok közt is nagy különbségek vannak. Mint például a vízzel összehasonlítva, a szörp vagy a melasz is nagyon különbözőek: ezeket nagyon nehéz megkeverni. A nehezen megkeverhetőséget tudományosabban a viszkozitás jellemzőjének hívják. Az olyan folyadékok, amiknek nagyon magas a viszkozitása, olyan lassan folynak, hogyha kiöntenénk őket, elég időnk lenne ahhoz, hogy elkapjuk őket mielőtt szétfolynának a padlón. A magas viszkozitású folyadékok a legszélsőségesebb példája az üveg. Az üveg viszkozitása olyan magas, hogy bár szilárdnak tũnik, valójában mégis folyékony halmazállapotú. Ha alkalmunk lenne egy időgép kényelmes karosszékéből megszemlélni, az üveget úgy látnánk elfolyni, mint a szörpöt. Ha ezt nehéz elhinni, elég csak megnézni a tükröződésünket egy régi ablaküvegben, vagy egy nagyon régi, beüvegezett

Janos Fazakas Apr 20, 2009:

fűzfán fütyülő:))) Azt a fűzfánfütyülő rézangyal üköreganyjának a retkes térde kalácsát, hát a gazdasági szakemberek miért foglalkoznak olyasmival, amihez nem értenek (pl. a magyar gazdaság:))), miért nem hagyják ezt mérnök emberekre??? Különben az egzakt tudományokban, Csajágaröcsögén és Budapesten, ugyanazt a kifejezést alkalmazzák, egy adott szerkezetre, vagy műveletre. Ezért is (de nemcsak ezért) híjják ezeket egzakt todományoknak:)))

Judit Darnyik (asker) Apr 20, 2009:

Bocsi, kifelejtettem a szokásos megjegyzést, miszerint üzleti könyvben fordul elő, azt taglalja a fejezet, hogy miként lehet hatékonyabbá tenni a 4, egymástól több száz km-re elhelyezkedő üzembe szétaprózott üveggyártást, ezért valószínűleg tényleg nem szakszóban kell gondolkozni, de úgy tűnik, ráéreztetek ;-) Gondolom, abból ered az olvadáspontos tévedés is, hogy nem műszaki, hanem gazdasági szakemberek a szerzők. (én sem tudtam, pedig annak idején próbáltak megtanítani a kémiára...) Majd lábjegyzetezem a magyar olvasóknak :-)

Balázs Sudár Apr 20, 2009:

Fémeknél Ezt az eljárást gravitációs formaöntésnek nevezik, az idézôjelek miatt lehet mondjuk besüllyesztés. Szerintem itt nem szakszó.

Janos Fazakas Apr 20, 2009:

Melting point??? A fő gond az, hogy az üvegnek nincs fix olvadáspontja, hiszen amorf anyag. Tehát nem is lehet az olvadáspont közelébe hevíteni. Különben ezt az alakítási formát, gravitációs alakításnak nevezik.