vagyis a döntésekkel kapcsolatos beleszólás joga, jogosultság osztalékra egyén kifizetésekre (pl. részvényjuttatásokra), ellentétben pl. az olyan befektetővel, aki alárendelt kölcsöntőkét nyújt, vagy kamatozó, ill. bizonyos fajta elsőbbségi részvényt vesz, ahol a pénze garantált, de beleszólása s dolgokba nincs (bár azt azért el szokták intézni maguknak más módon, ha nagybefektetők). A nagy különbség a kettő között az, hogy a participating interest az együtt sírunk - együtt nevetünk esete (a sikerben és a kudarcban is részesedik), a többi befektető viszont lényegében hitelező a vállalattal szemben.

--------------------------------------------------
Note added at 1 day 12 hrs 2 mins (2004-09-25 12:44:51 GMT)
--------------------------------------------------

a pontosság kedvéért: a \"participating interest\" és a \"beneficial interest\" között többnyire csak a beleszólás joga (a szavazóképesség) a különbség, a magyarban nem is nagyon különül el, de ha nagyon fontos, talán körül lehetne írni, hogy \"szavazati jogot biztosító tulajdonosi érdekeltség\" (és \"szavazati jogot nem biztosító tulajdonosi érdekeltség\", persze). A munkavállalói részvények pl. tipikusan ebbe az utóbbi kategóriába tartoznak, bár van, ahol a szavazati jogokat átruházzák (mondjuk az igazgatóságra), sőt, néha az osztalékhoz való jogot is, vagyis csak árfolyamnyereségre mennek. Ilyenkor persze a részvény már nem részvényként viselkedik, hanem inkább adósságpapírként, vagyis a \"participating interest\" az igazi, hagyományos tulajdonlást jelenti.